MENÜ
VSZK Osztálytalálkozó 2011
Mi már tuti, hogy ott leszünk és várunk téged is!

VSZK-S TANÁR VOLTAM

 

 

Harminc évig tanítottam a vendéglátó iskolában. 1964/65-ös tanévben kezdtem a pedagógus munkásságomat Hévízen, Keszthelyen az újonnan felépült VSZK-ban folytattam a nyugdíjaztatásomig.

 

Mérnöktanári diplomával, később a Vendéglátó Főiskolán megszerzett áruismereti szaktanári képesítéssel élelmiszeráru ismereteket, italáru ismeretet, táplálkozás élettant, biológia- és munkavédelmet, valamint mikrobiológiát tanítottam sok-sok éven át.

Több száz diákot segítettem a sikeres szakmunkás- és érettségi vizsgákhoz. Az utolsó pár aktív évemben, levelező- és üzletvezetői tanfolyamon felnőtteket is oktattam. Tanulóim szép eredményeket értek el az „Országos szakma kiváló tanulója” versenyeken. Büszkék lehettünk rájuk, hisz iskolánk hírnevét gyarapították, de megmérettettünk az érettségi vizsgákon is, ahol az élelmiszeráru ismeretekből különösen jól szerepeltek. A vizsgajegyzőkönyvek is erről tanúskodnak.

Sok éven át vezettem élelmiszeráru ismereti szakkört és tíz évig kézműves szakkört. Az utóbbihoz művészeti oktatói bizonyítványt szereztem. Ezen szakköri foglalkozásokat délutánonként tartottam a szorgalmasabb, kreatív, kézügyes tanítványoknak. Sok szép kiállításon és különböző pályázatokon vettünk részt.

Így értünk el 2. helyezést 1983-ban a szakközépiskolások számára meghirdetett Zala megyei népművészeti pályázaton a Menyasszony öltöztetés című kompozícióval. 1984-ben egy szép kis betlehemet készítettünk kukoricacsuhéból. A 2. E osztályos tanulóimat megtanítottam egy pásztorjátékra és elindultunk betlehemezni. Először az igazgató úr irodájában, majd a tanári szobában és néhány osztályban is előadtuk. Fő pásztorom Gaál Bélus volt. Mindenhol szívesen fogadták a pásztorokat.

1983-ban a „Felkelő Nap Országa” országos pályázaton a szakkörösök 1. helyezést értek el a „Falusi életkép” című csuhéból készített kompozícióval. Ennek folytatásaként 1985-ben meghívást kaptak a korábbi sikeres ifjak a Tokióban megrendezett világkiállításra, ahová a „Szlavóniai lánytánc” és a „Mezőségi táncospár” című munkákat küldtük be. Erre a kiállításra 60 országból több száz diák sikeres alkotását választották ki. Magyarországról első helyen lehettünk kiállítók másik négy magyar középiskolás pályamunkái között. Az elismerő okleveleket és díjakat ünnepélyes keretek között Budapesten vehettük át a tokiói nagykövettől. A VSZK-s lányok név szerint a következők: Nagy Lívia, Lőrincz Anikó, Bujtor Mónika, Kalmár Éva és Bognár Ilona 3. osztályos tanulók.

Ez igazán nagy elismerés és siker volt mindannyiunk számára.

Továbbiakban 1985-ben az ODK napokon Bors Anna és Mária 2. osztályos szakmunkás tanulók arany diplomát kaptak csuhékompozíciójukért, Illés Ibolya 2. osztályos tanuló ezüst diplomát nyert a só kerámiából készült asztaldíszeiért.

1987-ben az ODK napokon néptáncos lányaim ezüst fokozatot értek el leánytáncukkal. 1987-ben a Zala Megyei Tanács V.B. Művelődési Osztálya elismerésben részesítette a Vendéglátóipari Szakközépiskola kézműves szakkörének tanulóit, az Alkotó Ifjúság Pályázat megyei kiállításán elért kiemelkedő munkájáért.

Akárhova utazom, mindig találkozom régi tanítványokkal, akik örömmel köszönnek rám, váltunk pár szót egymás hogyléte felől, családról és munkájukról. A tanárnő semmit nem változott szokták mondani udvariasan, pedig már tíz éve vagyok nyugdíjban, de nem nyugalomban. Megmaradt az alkotó kedvem, vannak leányommal kiállításaink. Ma is játszva játszatok, tanítok gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Tudom, hogy a vérem nem válik vízzé.

Néhai őseim a Hámoryak mind kiváló pedagógusok voltak.

 

Vissza

 

Asztali nézet